Ami nem öl meg

Volt idő, amikor a túlélésünk kizárólag attól függött, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a környezethez. Márpedig őseink sivatagokon, hegyeken és óceánokon keltek át anélkül, hogy a mai modern technológiának akár csak egy szikrája is a rendelkezésükre állt volna. Vajon képes lenne-e erre a mai ember? Vagy jogosan érezzük azt, hogy a kényelem és a high-tech felszerelések korában ez egyszerűen lehetetlen?
Ezt a kérdést tette fel magának Scott Carney, és vállalta is a kihívást, hogy kiderítse: a természeti környezet segítségével meghekkelhetjük-e a testünket, és megváltoztathatjuk-e a belső biológiai működésünket? Beszámol a saját átalakulásáról, amelynek során eljutott a teste és az elméje tűrőképességének a határáig, és az út csúcspontjaként 28 óra alatt, pusztán egy futónadrágot és tornacipőt viselve megmászta a Kilimandzsáró havas csúcsát.
Kutatásához segítségül hívta a hidegtűrés holland guruját, Wim Hofot, aki extrém hidegben is képes szabályozni a testhőmérsékletét, egy tudóst, egy világhírű szörföst, egy akadályfutó mozgalom alapítóit, valamint hétköznapi embereket, akik dokumentálták, hogyan gyógyították meg az autoimmun betegségüket, hogyan fogytak le és hogyan fordították vissza a cukorbetegségüket. Könyvében feltárja az elme és a test közötti valódi kapcsolatot, és bemutatja annak a folyamatnak a tudományos hátterét, amely lehetővé teszi, hogy túllépjünk a korlátainkon.