Intimitás és hasadás

Az intimitásunk mélyebbre nyúlik nálunk, és mélyebbre, mint ahogyan azt esetleg tudatosítjuk. A családjaink olyan, generációkon átívelő, hasadt mintázatokat hordoznak, amelyek meghaladása egy teljes élet munkáját kívánja. Ez a korszakos jelentőségű, monumentális könyv szinte a lehetetlenre vállalkozik: alámerül e mélység legmélyére, hogy megtalálja a módot kötődési sérüléseink átírására. De nem csupán tudati, hanem tudattalan, zsigeri, testi és idegrendszeri szinteken is.

A mű – a szerzőre jellemző módon – egyszerre mozog a szakmai keretezés és a fiktív történetmesélés határvonalán, hogy az elménkkel és a szívünkkel is befogadhassuk az emberi létezés egészét végigjáró útvonalat, a saját legcsupaszabb önmagunkhoz való visszatalálásig, ami hordozza a létezés örömének és szabadságának lehetőségét is, a hamis szerepeinktől való megtisztuláson keresztül. Külön hangsúlyt fektet arra, hogy az érzelmi és szexuális traumatizációból való felépülést testközelből is láttassa, és kivezessen a fojtogató szégyen, kínzó fájdalom és el nem gyászolt gyász fázisaiból.

Tisza Kata ezúttal sem riad meg önnön árnyékától, sőt ebben a kötetben, mintegy terápiás életműve zárásaként, számot vet saját önátveréseivel, sebezhetőségével és metamorfózisaival is, lépésről lépésre dokumentálva, ami valódi határhelyzet-beavatást jelent az olvasónak. Miközben fejezetről fejezetre kísérjük az integráció folyamatát, a világ is közelebb kerül hozzánk, őszintébben és valóságosan, ahogy mi magunk is tulajdon intimitásunkhoz.